A PIKE SZEREPE A KEZELT VÍZTARTÓKBAN

A PIKE SZEREPE A KEZELT VÍZTARTÓKBAN

Cél, amelyet a belvizek területén a racionális halgazdálkodás jelent, az egyes víztározók környezeti szerkezetének maximális kihasználása a lehető legjobb halászati ​​eredmények elérése érdekében lehetséges. Ez elsősorban a halállomány fajösszetételének tudatos szabályozásával történik. Faj, amely a természetes biológiai folyamatok eredményeként egy tipikus víztározó-komplexumot hozott létre, nem azonos gazdasági értéket képviselnek. A kapott élelmiszer minősége csak egy elem, amelyeket figyelembe kell venni alkalmasságuk értékelésekor. A halászati ​​termelés hatékonysága szempontjából fontos a természetes táplálék testtömeggé történő hatékony feldolgozásának képessége, ami a magas növekedési ütemben tükröződik. A halkészletek kezelésének vezérelve tehát a gyorsan növekvő fajok támogatása a számuk növelésére irányuló intézkedések alkalmazásával: a szaporodás időszakos és területi védelme, utánpótlás mesterséges anyaggal, a megfelelő gazdasági dimenzió meghatározása. Ugyanakkor az alacsony fogyasztási érték és a lassú növekedés miatt kiküszöbölik a nemkívánatos fajokat, mert az élelmiszer-verseny révén veszélyeztethetik a halállomány értékes elemeit. A növénytermesztés során tapasztalt helyzetek bizonyos hasonlósága alapján, ezeknek a fajoknak a „hal gyom” köznyelvi nevét vették át.

A második - az élelmiszer-versenyen kívül - fontos természeti tényező, amely alakítja a halállomány összetételét, ragadozás. A víztározók fejlődésének irányának megválasztásakor különös jelentőséggel bír a ragadozó fajokhoz rendelt szerep helyes megítélése. Különböző környezeti feltételek mellett, más változatos halállomány ellen, a ragadozó hatása mindkét negatív elemet tartalmazhatja, és pozitív. Mindkettő fajok közötti kapcsolatokból adódik bizonyos környezetekben; a lich megkülönböztetésének a tározóban élő összes halfaj biológiai jellemzőinek alapos ismeretén kell alapulnia.

A csuka gazdasági hasznosságának értékelésekor teljes mértékben figyelembe kell venni a belvizek halállományának kiaknázására vonatkozó fent említett és legáltalánosabban megfogalmazott szabályokat. Húsának magas íze és jelentős testmérete az ún. választás, beleértve a fogyasztó szempontjából legértékesebb fajokat is. Ezenkívül a csukát nagyon kedvező növekedési ütem jellemzi, és ezért jelentősen lerövidül az az időszak, amely minden új generációnak a fogásba belépését megelőzi.

Az első figyelmeztetés, amelyet a biológiai folyamatok gazdasági következményeivel tisztában lévő termelő tehet, az elfogyasztott étel típusára vonatkozik. A víztározókban az elsődleges táplálékforrás a növény. Ezért minden állati forma energiát merít az életfolyamatokhoz és az anyagot saját szöveteik felépítéséhez. Ez úgynevezett élelmiszerláncokon keresztül történik, egymás után táplálkozó organizmusok sorozatából áll. E lánc minden egyes láncolatában az energiafelhasználás jelentős része eloszlik. A közbenső linkek növekvő számával, egy szervezet és elsődleges táplálékforrása között, nő a feldolgozott energia pazarlása, és ennek a szervezetnek a súlygyarapodási hatása az elsődleges erőforrások nagyobb mértékű felhasználásának rovására valósul meg. Tehát a csuka, melyik, mint más ragadozó halak, A táplálékláncban egy láncszemmel magasabb, mint a gerinctelen állatvilággal táplálkozó fajok, nem olyan hatékonyak a tározó természetes termékenységének felhasználásában.

Ebből az eredményből gyakorlati következtetések. Az első indokolja a csuka kényszerítésének a gazdasági kizsákmányolás fő célpontjába való kényszerítését ezekben a tározókban, amelyek kedvező feltételeket teremtenek az értékes nem ragadozó halak fejlődéséhez; a második azt jelzi, hogy el kell távolítani a tartályokból, amelyben az ilyen fajok számára könnyen hozzáférhető táplálékká válhatnak. A csuka teljes eltávolítása azonban csak kivételes körülmények között ajánlható. Ekkor lehetetlen a hal súlyát megfelelően felhasználni, amelyek lassú növekedésük és kis méretük miatt csekély hasznossági értéket mutatnak, és a ragadozók táplálékául szolgálva gyorsan sokkal értékesebb termékké válhatnak. Ez még nagyobb mértékben vonatkozik azokra a fajokra, amelyeket egyáltalán nem halásznak, és csak ragadozás útján kerülnek kiaknázásra.

A cikk visszavonása

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *